Haladás

Posted on by
Reply

Február 4-én, szombaton volt az első Berghs Karrier Nap, amire 32 külföldi és svéd ügynökség jött el. Úgy nézett ki, hogy mindegyik kapott egy asztalt (vagy többet ha sokan voltak tőlük) és egy sarkot egy teremben, ahol rapidrandikon ismerkedhettek a diákokkal. Előre beosztott napirendje volt mindenkinek, és kereken 10 perced volt bemutatkozni. Utána csörgött a vekker, és át kellett adni a helyet a soron következőnek, illetve rohanni az újabb interjúra. Nagyon nagy zsongás és energia volt az egész épületben, közel 170 diák próbálta jó színben feltüntetni magát.

Reggel 10-től délután 4-ig hosszabb-rövidebb megszakításokkal 8 miniinterjún voltam, és majdnem mindegyik nagyon jól sikerült. 3 londoni, 1 német, 2 amerikai és 2 svéd ügynökséggel beszélgettem és nevetgéltem, mert 3 féle vicces prezivel is készültem, és ott helyben döntöttem el, hogy mi legyen a taktika. Nagyon hasznos volt gyakorolni, hogyan is mutasd be szóban a munkáidat. Utána még éjfélig tartott a sörözés, ahol szintén spannolgattam, ahogy Ádám barátom tanította. Ezt kell csinálni.

Persze mindenki ugyanolyan jól érezte magát aznap, és hatalmas önbizalom löketet kaphatott, jól is van ez így. Úgy gondolom ezen felül is sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni, meggyőzőnek lenni, néhány helyen bevágódni. Minden lehet még diploma után, nyitottnak kell lenni mindenre, és inkább legyen több lehetőség is, amiből választani kényszerülök, mintsem hoppon maradjak.

Suli

Posted on by
Reply

A suli nagyon durvítós volt januárban, az órarenden kívül volt még két extra, rövid határidős projektünk is. És ott vannak még a versenyek. Mindegyik nagyon hasznos, és sokat lehet tanulni abból, hogy hogyan kezelj egyszerre 5-6 feladatot, határidőt, és mi van akkor, ha az van közelebb, amelyikhez annyira nincsen kedved. Volt ami nagyon jól sikerült, volt ami csak kevésbé. A mérce mindig az, hogy elég jó-e ahhoz, hogy bekerüljön a portfólióba. Ha nem sikerül, attól persze, még lehet jó megoldás a problémára. Olyanból mindig több van, amivel nem vagyok elégedett, azokból lehet igazán tanulni.

Az elmúlt két hónapban dolgoztunk többek között Electrolux, Microsoft, Taxi Stockholm, Metro újság, Mercedes projekteken. A végén mindig az ügyfélnek prezentáltunk. Van, hogy a helyi vezető előtt, de többször a globális marketing vezetőknek kellett előadni. A cégek boldogan jönnek a sulihoz, hogy sok jó ötletet kapjanak, nem elhasznált ügynökségi ötleteket, hanem frisseket. Nem egyszer pedig meg is meg is csinálják a legjobbat. De mindenki nagyon profi és segítőkész, mi is rengeteget tanulunk. A Mercedes, és ügynöksége (Jung von Matt) pl. háromszor repült ide a miattunk Hamburgból a 2 hetes munka alatt visszajelezéseket adni.

Ami a versenyeket illeti, jó sok csapatba beszálltam, de aztán lejjebb kellett adni a tervekből, mert nincs idő semmire. Azon a versenyen, ami 8 hónapig tart ismét sikerült jól szerepelni, a decemberi fordulóban egy ezüstöt kaptunk az Occupy mozgalomnak kitalált SocialBroker koncepcióval. A newcreatives nevű, nem túl nagystílű oldal pedig a januári legjobbak közé válogatta az Eviannak kitalált ötletemet, aminek csak azért örülök, mert egyedül csináltam (persze köszönet Ádámnak a logóért!).

Evian Recovery

Talán emlékeztek még a bejegyzésre novemberből a BrandX nevű össziskolai tejes projektről. Január elején kihirdették a győztest, Ludvig és Thomas barátomék közös csapata nyert. Azért mi is nagyon jó kritikákat kaptunk. Most már nem annyira szeretem, de amikor elkészült, akkor elégedett voltam vele, a vége előtt másfél nappal dobtunk el mindent, és vágtunk bele ebbe:

(A feladat a tejivás népszerűsítése volt a fiatalok körében. A Vuxenpoäng pedig egy svéd kifejezés, “felnőtt-pontokat”, mérföldköveket jelent. A szófordulat szerint képzeletbeli felnőtt-pontokat kaphatsz felnőttes döntésekért, cselekedetekért: pl. főzöl a pizzarendelés helyett, stb.)

Hát így zajlik a diákélet a Berghs-en, folytatom is a munkát! :)

IC

Posted on by
Reply

Az osztályomba csupa zseniális figura jár, fiúk-lányok, kreatívok-stratégák, svédek-külföldiek. Mi vagyunk a suli zászlóshajója, és ez a többi szakkal való együtt dolgozáskor is mindig kiderül. A képeken is szerintem látszik, hogy nagyon jól szórakozunk, miközben nagyon sokat dolgozunk. Ennyi.

Hogy kicsit megszakítsam a szöveges bejegyzések sorát, mutatok egy videót, ami átadja az osztályhangulatot. Decemberben volt a Berghs Rock nevű rendezvény, a suli ki-mit-tud, ahogy minden osztály+a tanárok is valamilyen vicces produkcióval készül. Íme a mi műsorszámunk:

Itt az eredeti, nem élő verzió:

ps.: és mielőtt valaki megkérdezni, hogy én is ott táncolok-e, a válasz: Nem, én előző este nem aludtam, hazamentem lecuccolni, ledőltem az ágyra, és másnap hajnalban ébredtem fel :P. Sajna.

Bello

Posted on by
Reply

Mivel képeket azért továbbra is heti rendszerességgel tettem fel, láthattátok, hogy ide is megérkezett a tél. Tél, amolyan globális felmelegedős változatban, esővel, napi 10 fokos ingadozással, latyakkal. Stockholm viszonylag délen van, és a tenger mellett, de azért ennél durvább telek szoktak lenni – mondják a helyiek. Magyarországon majdnem minden nap hidegebb, vagy sokkal hidegebb volt, szóval nem kell félteni (sálat természetesen veszek, Mici). Mivel gyalog járok, azért éjjel kettőkor a -14 tud csípős lenni, de semmivel sem zordabb ez a tél, mint otthon. Annyi, hogy itt megmaradt a hó, mert régóta van 0 fok alatt. De mivel a belvárosban mászkálok csak, az autók és a gyalogosok szépen elhordják.

Január végén aztán kijött hozzám Ica látogatóba. Még karácsonyra kinéztünk 3 napot magunknak, aztán mire ideért nekem szépen betelt a naptáram, és szinte csak az estéket tudtuk együtt tölteni. Így is nagyon nagyon jó volt, csak nagyon zavart, hogy a suliban dekkolok, amíg ő otthon van. Vagy otthon vagyok, de közeleg a határidő. Úgy éreztem egyik fronton sem vagyok jelen úgy, ahogy szeretnék. Azért végül minden jól alakult, miután Ica hazament egy pár éjszaka kimaradásával nagyjából utolértem magam. Persze az otthonról Skype-olásokat is össze kell hangolni, de 1300 km távolságból könnyebben megy. :*

De szerencsére nagyon jó barátokra leltem itt, úgyhogy sosem érzem magam egyedül. Nagyon jófejek és jó szakemberek is. Egyre több embert megismerek más osztályokból is, közös projektek miatt. A suliról bővebben a következőben.

Hello

Posted on by
1

Az elmúlt jó pár hónapban jó sok dolgom volt, és kedvem sem volt irogatni, úgyhogy csak képek és videók érkeztek az blogra. Ez ezután sem lesz nagyon másként, legalábbis ígérni nem tudok semmit. Most mégis forszírozom magam arra, hogy leírjak egy-két dolgot, nagyon röviden. Lehet, hogy nem nagyon lesz benne összefüggés, talán magyaros sem lesz nagyon, de azért hátha jó olvasni egy kis helyzetjelentést :)

Tehát január 8-án hajnalban jöttem vissza, és másnap már kezdődött is a suli. Olyan nagyon jó volt otthon, hogy nehéz is volt elköszönni. Plusz itt is várt egy-két macerás projekt, úgyhogy az első-két hét elég befeléfordulósan telt. Különösen az első, de így van ez, ezt is meg kell szokni. Ezzel a fél évvel együtt már két év lesz, amit külföldön élek. 2007/2008-ban még a mostani 16 napnál is kevesebbet voltam otthon Amerika és Norvégia között, de ez most egész más. Innen nem kellett elbúcsúznom decemberben, és januárban egyből haza jöhettem. Fura érzés volt, hogy idegen ország, nyelv, de az utcák meg igazából már minden ismerős. Egy-két hét kellett amíg újra Stockholm és suli módba kapcsoltam, azóta is nagyon élvezem.

Ugyanott lakom, ahol eddig, a térkép fülnél megnézhetitek a térképen. Maradhatok nyár végéig akár. Nagyon drága, de közel van, a középdrágák meg messze. Olcsó pedig nincs :) Szóval minden a régiben. Nincs metróbérletem, gyalogolok minden nap, 20-20 perc oda és vissza. Jó kis séta, még így télen is. Hogy milyen az idő? Hogy ne fárasszam a szemeteket, azt majd a következőben írom meg.